A spanyolok, izlandiak, belgák már bevezették, Magyarországon jelenleg az egyik telekommunikációs óriás kísérletezik vele. Az eredmények önmagukért beszélnek, és természetesen a legtöbb munkavállaló alig várja, hogy heti öt nap helyett csak négyet kelljen dolgoznia. Érdemes hát közelebbről megnézni, mik az előnyei, kihívásai a négynapos munkahétnek.

Az utóbbi évek munkaerőpiaci trendjei alaposan átalakították a munka világát. Gondoljunk csak bele: három évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna hazánkban az ideiglenes vagy huzamos otthoni munkavégzés általánossága, ma a legtöbb ágazatban mégis gombamód szaporodnak a home office munkahelyek. Vajon ugyanez lesz a sorsa a 40 helyett 32 órás munkahétnek is? Hogy hatna a plusz egy szabadnap a munkavállalókra, hogyan a vállalatokra? Jöjjenek az előnyök és hátrányok!

Érvek a négynapos munkahét mellett

1. Számos kutatás bizonyítja, hogy az új felállás nem feltétlenül megy a termelékenység vagy eredményesség romlására. A háromnapos hétvégéknek köszönhetően a legtöbb munkavállalónál ugyanis kialakul a munka-magánélet jobb egyensúlya, ami már rövidtávon is meglátszik az eredményeken. A kipihentebb, motiváltabb, a cég iránt jóval elkötelezettebb alkalmazottak négy nap alatt hozzák a korábbi, öt nap alatt elért teljesítményt. A japán Microsoft híres felmérése szerint például 20%-os növekedés történt a munkavállalók termelékenységében, miközben 27%-os csökkenést tapasztaltak a munkahelyi stressz szintjében. Negyedével csökkent a kivett szabadságok száma, hatékonyabbak lettek a meetingek, sőt, még az áramfogyasztás is csökkent 23 százalékkal.
 

2. A kiélezett versenyben, ahol gyakran már nem a meghirdetett állásokra jelentkezők versengenek egymással a pozícióért, hanem a vállalatnak kell megküzdenie a legjobb munkavállalókért, felértékelődik minden extra, amit az ajánlati csomagban nyújtani lehetséges. A munkahelyi rugalmasság és a különleges juttatások már ma is népszerűek, és jelentőségük csak nőni fog. Egy olyan munkáltató, aki − ellenőrzött keretek között, a kitűzött célok elérésének monitorozása mellett − négy napos munkahetet kínál ugyanazért a fizetésért, komoly előnyre tehet szert versenytársaival szemben. Sőt, akár a konkurenciánál elhelyezkedő legjobb szakértőket is magához vonzhatja. 
 

3. A technológiai fejlődés, a nagyvállalatoktól a KKV cégekig mindenkinek rendelkezésre álló automatizációs lehetőségek támogatják a standard munkaidő csökkentését, hiszen számtalan feladat jelentősen kevesebb idő alatt végezhető el velük, mint például öt vagy tíz évvel ezelőtt. A sok ágazatban tetten érhető továbbá a „meeting-kultúra”, vagyis a véget nem érő, hatékonytalan megbeszélések sora is, amely mielőbbi megoldást igényel. A rövidebb munkahét, a több pihenés − a koncepció támogatói szerint − kiiktatja a meeting-nek álcázott munkakerülést, hiszen a friss, elkötelezett, elégedett kollégák nem kibúvókat, hanem hatékony megoldásokat keresnek. 

Veszélyek és kihívások

Az előbb említett technológiai megoldások bevezetése, munkahelyi kultúrába való beillesztése adott esetben rengeteg időt, számos erőforrást igényelhet. A megfelelő tervezés nélküli átállás komoly visszaesést, eredménycsökkenést eredményezhet, miközben a következetlenségek és akadályok miatt a munkavállalók stresszszintje is nő. A menedzsment, a HR segítségével, alaposan előkészített stratégia és ütemezés mentén tudja csak zökkenőmentesen lebonyolítani az átállást.

A munkáltatók számára fontos tisztázni azt is, hogy a négynapos munkahét nem tömörített, hanem csökkentett munkaidőt jelent. Vagyis hétfőtől csütörtökig, nyolc helyett nem napi tíz órát dolgoznak az alkalmazottak. A 32 órás munkahétbe tehát 8 órával kevesebb munkaidő alatt elvégzett feladat fér bele, nem várható el a korábbi munkamennyiség. Fokozott fluktuációra számíthat az a vezető, aki csak a munkanapok számának, és nem vele együtt a feladatok mennyiségének csökkentését vezeti be.