Eddig azt hittük, minderre megoldást jelentenek a különféle relaxációs technikák, ám a legújabb kutatások most azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb stresszkezelő módszer az, ha új dolgokat tanulunk.

Stressz, szorongás, kimerültség, lehangoltság - számos munkavállaló számára ezek mindennapi érzéseknek számítanak az olyan munkahelyi stresszorok miatt, mint például a hosszabb munkaidő, az egyre növekvő konfliktusok, a több energia-befektetés, a kevesebb erőforrás stb. A munkahelyi stressz következménye nemcsak a szorongás és a harag, de az etikátlan viselkedés, a rossz döntéshozás, a krónikus kimerültség és a kiégés is, melyek mind a személy, mind a szervezet teljesítményét károsítják. Eddig azt hittük, minderre megoldást jelentenek a különféle relaxációs technikák, ám a legújabb kutatások most azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb stresszkezelő módszer az, ha új dolgokat tanulunk. 

Általában kétféleképpen próbálunk megküzdeni a stresszel. Az egyik a stresszes helyzet „legyűrése”, a stresszes munka mihamarabbi elvégzése. A dolgozók hajlamosak az úgynevezett cselekvési elfogultságra, azaz gyors megoldásokat találni, majd büszkének lenni teherbírásukra, és tovább folytatni a munkát a stressz és a fáradtság ellenére is. A másik általános taktika a visszavonulás, a munka ideiglenes felfüggesztése és a stresszes környezet elhagyása. Az utóbbi évek munkaszünetekkel kapcsolatos kutatásai azt találták, hogy a relaxáció és a rövid szünetek javíthatnak az érzelmeinken és az energiánkon. Ez megmagyarázza, miért válnak egyre népszerűbbé az olyan különféle relaxációs megoldások a vállalati életben, mint a pihenő szobák vagy a szórakozásra és közösségi együttlétre specializálódott terek.

Sajnos azonban mindkét megküzdési stratégiának megvannak a maga buktatói. Kutatások megállapították, hogy léteznek bizonyos határaink azzal kapcsolatban, mennyi munkát vagyunk képesek ellátni, és ez korlátozza az első általános stratégiánkat, amelyet a stressz kezelésére alkalmazunk. A folyamatos, a stressz időszakai alatt tett erőfeszítéseink végül kimerüléshez és teljesítménycsökkenéshez vezethetnek, és bár a másik kezelési metódus, a munka elkerülése átmeneti megkönnyebbülést eredményezhet, ám ezzel azokat az alapvető problémákat is a szőnyeg alá söpörjük, amelyek a stresszt okozzák. Amikor egy szünet után visszatérünk, nemcsak ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni, de akár bűntudatot és szorongást is tapasztalhatunk. 

Milyen más eszközök állnak a rendelkezésünkre tehát a stressz negatív hatásainak enyhítésére? Van egy harmadik lehetőség is: összpontosítsunk a tanulásra. Sajátítsunk el új képességeket, gyűjtsünk új információkat, keressünk új szellemi kihívásokat. Két közelmúltbeli kutatási projekt 

Stressz, szorongás, kimerültség, lehangoltság - számos munkavállaló számára ezek mindennapi érzéseknek számítanak az olyan munkahelyi stresszorok miatt, mint például a hosszabb munkaidő, az egyre növekvő konfliktusok, a több energia-befektetés, a kevesebb erőforrás stb. A munkahelyi stressz következménye nemcsak a szorongás és a harag, de az etikátlan viselkedés, a rossz döntéshozás, a krónikus kimerültség és a kiégés is, melyek mind a személy, mind a szervezet teljesítményét károsítják. Eddig azt hittük, minderre megoldást jelentenek a különféle relaxációs technikák, ám a legújabb kutatások most azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabb stresszkezelő módszer az, ha új dolgokat tanulunk. 

Általában kétféleképpen próbálunk megküzdeni a stresszel. Az egyik a stresszes helyzet „legyűrése”, a stresszes munka mihamarabbi elvégzése. A dolgozók hajlamosak az úgynevezett cselekvési elfogultságra, azaz gyors megoldásokat találni, majd büszkének lenni teherbírásukra, és tovább folytatni a munkát a stressz és a fáradtság ellenére is. A másik általános taktika a visszavonulás, a munka ideiglenes felfüggesztése és a stresszes környezet elhagyása. Az utóbbi évek munkaszünetekkel kapcsolatos kutatásai azt találták, hogy a relaxáció és a rövid szünetek javíthatnak az érzelmeinken és az energiánkon. Ez megmagyarázza, miért válnak egyre népszerűbbé az olyan különféle relaxációs megoldások a vállalati életben, mint a pihenő szobák vagy a szórakozásra és közösségi együttlétre specializálódott terek.

Sajnos azonban mindkét megküzdési stratégiának megvannak a maga buktatói. Kutatások megállapították, hogy léteznek bizonyos határaink azzal kapcsolatban, mennyi munkát vagyunk képesek ellátni, és ez korlátozza az első általános stratégiánkat, amelyet a stressz kezelésére alkalmazunk. A folyamatos, a stressz időszakai alatt tett erőfeszítéseink végül kimerüléshez és teljesítménycsökkenéshez vezethetnek, és bár a másik kezelési metódus, a munka elkerülése átmeneti megkönnyebbülést eredményezhet, ám ezzel azokat az alapvető problémákat is a szőnyeg alá söpörjük, amelyek a stresszt okozzák. Amikor egy szünet után visszatérünk, nemcsak ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni, de akár bűntudatot és szorongást is tapasztalhatunk. 

Milyen más eszközök állnak a rendelkezésünkre tehát a stressz negatív hatásainak enyhítésére? Van egy harmadik lehetőség is: összpontosítsunk a tanulásra. Sajátítsunk el új képességeket, gyűjtsünk új információkat, keressünk új szellemi kihívásokat. Két közelmúltbeli kutatási projekt 

https://hbr.org/2018/09/to-cope-with-stress-try-learning-something-new

során - az egyik különböző iparágakat és szervezeteket, a másik pedig rezidens orvosokat vizsgált - bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy a tanulási tevékenységekben való részvétellel a dolgozók nincsenek annyira kitéve a stressz káros hatásainak, köztük a negatív érzelmeknek, az etikátlan viselkedésnek vagy a kiégésnek.

Tovább >>