Evidens, hogy senki nem dolgozik egyhuzamban nyolc órát, csinál végig egy 12 órás műszakot. Az emberi agynak, illetve az egész szervezetnek szüksége van pihenésre, hogy hosszú távon is a legjobban teljesítsen. Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos információt az érvényben lévő törvényi szabályozásról, hogy képbe kerülj, mi és mikor jár. Tarts velünk!

Minden élőlény igényli a regenerálódást, akár növényekről, akár állatokról van szó – miért éppen mi maradnánk ki a sorból? Ahogyan éjszaka alszunk, edzés után lazulunk, úgy kunka közben is muszáj kisebb pihenőidőket beiktatnunk, különben előbb-utóbb összefolynak a betűk, nehézkessé válik a koncentráció, csökken a hatékonyság és szemmel láthatóan megszaporodnak a hibák. Bizony, a munkaközi szünet nem a lógás szinonimája, hanem egy törvény által előírt jog, ami munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt tiszteletben kell tartania. De nem mindegy, mikor és hogyan. 

Mit mond a Munka törvénykönyve?

Kevesen tudják, hogy a magyar jogszabályok nem tesznek különbséget munkaközi szünet és ebédszünet között. A normaszöveg annyit tételesít, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén a munkáltatót 20 perc szünet illeti meg, melyet a munkáltató köteles neki egyben vagy részletekben kiadni. Ha a munkavégzés ideje több mint 9 óra, akkor további 25 perc jár. Ennél hosszabbat kiutalhat a munkáltató (naponta maximum egy órát), rövidíteni azonban nincs lehetősége. 

Az ebédidőt le kell dolgozni?

Igen. Tévedés, hogy a munkaközi szünet beleszámít a munkaidőbe – épp az ellenkezője az igaz! Az étkezésre kiadott idő (akár annyi, amennyit a törvény előír, akár a munkáltató rendelkezésére annál több) nem képezi részét a munkaidőnek. Aki tehát reggel 8-ra jár dolgozni, és félórás ebédszünete van, nem délután négykor, hanem fél ötkor fejezi be a munkanapot. 

Jó munkahely

2024. 10. 02.

Kiválóak a kollégák

---

Mary-ker pasta ltd.

4.75

4 értékelés

Átlagos multi munkakörnyezet

2024. 10. 02.

Villamos iparhoz képest megfelelő bér, jó légkör

---

MVM Group

3.62

26 értékelés

Jobb féle multi

2024. 10. 02.

Nagy hangsúlyt fektetnek a munkaerő megtartására, megbecsülik az alkalmazottakat, átlátható céges ko...

---

Evosoft

3.92

73 értékelés

Mi a helyzet a dohányosokkal?

Te is biztosan ismersz egy-két embert, aki nyíltan vállalja, azért cigarettázik, mert úgy munkáltatója köteles neki több szünetet adni. Nos, ez sincs így! A magyar jogrendszerben a dohányzásról nem rendelkezik külön jogszabály, tehát az óránként 10 perces „cigijog” nem több városi legendánál.

Sőt, figyelembe kell vennünk a Munka törvénykönyve szünet időzítéséről szóló kitételét is, mi szerint a munkáltató a kötelező munkaközi szünetet legalább három óra, de legkésőbb hat óra munkavégzés után köteles csak kiadni. Az a munkavállaló tehát, aki önkényesen meghatározott időpontban megy ki elszívni egy szálat, gyakorlatilag megszegi munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét. 

Itt érdemes azt is megjegyeznünk, hogy bár a törvény rendelkezik arról, hogy az egy nap alatt négy órát meghaladó ideig számítógépes munkát végző munkavállaló óránként 10 percre megszakíthatja munkáját, az nem azt jelenti, hogy lazíthat. Ez a 10 perc nem minősül munkaközi szünetnek, ugyanis ilyenkor nincs szó lógásról: a munkakörhöz kapcsolódó, nem számítógéphez kötött feladatok ellátása válik esedékessé. Ilyen például a fénymásolás, a munkaügyi telefon elintézése, egy gyors egyeztetés.

Másodpercre mérik?

Nem, a munkahelyek 95%-ában a munkaközi szünet nyilvántartása nem elvárás (hiszen azt a törvény sem írja elő). Ezzel együtt érdemes követned a pihenésre fordított időt. Ha ugyanis úgy érzed, munkanap végére nem tudtál mindennel végezni, előfordulhat az is, hogy nem túl nagy feladatmennyiséget határoztál meg magadnak, hanem „csak” kiszaladtál az időből. Egy picit hosszabb ebédszünet, egy-két (vagy több) kávé az udvaron, pár magánjellegű beszélgetés a kollégákkal – meglepődnél, milyen gyakran és könnyen jön össze 60, 90, akár 120 perc is! Persze nem kell stopperre dolgoznod, elég, ha tudatos vagy, és a munkaközi szünet mennyiségének szem előtt tartására törekszel! 

Mi az az 52-17-es szabály?

Egy elemzők által meghatározott aránypárról van szó, mely a munkaidő és a munkaközi szünet hosszát tételesíti a maximális hatékonyság érdekében. Többéves kutatások eredményeire alapozva állapították meg, hogy ideálisan minden 52 perc intenzív munkavégzés után 17 perc szünetet érdemes beiktatni, hogy a lehető legeredményesebbek legyünk.

Fontos azonban, hogy ez a szünet nem a közösségi média felületek átfutására, a számítógép előtti üldögélésre való – akkor hatékony, ha helyet változtatunk, elszakadunk mindenféle képernyőtől, sétálunk egyet. Így agyunk ki tud kapcsolni, testünk fel tud készülni a következő etapra.